A gázautókkal kapcsolatban itt találkozhatunk a 10 leggyakoribb kérdéssel.

1. Robbanásveszélyes-e a gázüzemre képes jármű?
Nem, mert a hivatalos gázautó műhelyekben beszerelt gázrendszerek számos biztonsági szerelvényt tartalmaznak, amelyek baleset esetén megakadályozzák a gáz szabadba távozását, illetve a gáztartályból a gáz motortér felé áramlását. A gáztartályok különleges 3-4 mm vastag edzett acélanyagból készülnek és általában a legbiztonságosabb, legvédettebb helyen, a csomagtérben kerülnek elhelyezésre. Ezek a tényezők együttesen garantálják a biztonságos közlekedést és használatot.

2. Károsítja-e a motort a gáz üzemanyag?
A kereskedelmi forgalomban ma már csak ólomnetes benzin vásárolható. Korábban a benzinhez adalékolt ólom többek között a kenőolajjal közvetlenül nem érintkező alkatrészek másodlagos kenését biztosította. Tehát azoknál az évjáratoknál, amelyek kenőadalékkal "kezelt" ólommentes benzinnel üzemeltethetők, ajánlatos az átlagosnál sűrűbben használni benzinüzemben a gépkocsit. Ez körülbelül 10-90 %-os benzin-gáz arányt jelent, vagyis minden 90 km megtétele után javasolt 10 km-t benzinnel közlekedni. A fent említetten kívül a gáz üzemmódnak csak pozitív hatása van a motorra nézve: mivel az autógáz eleve gáz halmazállapotú, szemben benzinnel, mely a legjobban elporlasztott változatában is apró cseppek formájában kicsapódik a hengerfal oldalára, nem oldja fel az olajfilmet és így nem hígítja fel a motorolajat. Magyarán nő a motor olajcsere periódusa és a motorkopások is jelentősen lecsökkennek, főleg a legkritikusabb "hideg" motorhőmérsékleten.

3. Milyen tartály-elhelyezési megoldás lehetséges?
Egy lehetséges tartály-elhelyezési forma a hátsó ülés mögött, keresztben a csomagtérben. Azonban némely gépkocsitípusoknál ez szerencsétlen megoldás, mivel az ülések lehajlásával az eredetileg nagy rakodótér közepén helyezkedik el a tartály. Ezekben az esetekben lehetséges a tartályok menetiránnyal párhuzamosan történő elhelyezése. A legjobbnak számító és egyben a legelterjedtebb megoldás a pótkerék helyére illeszthető ügynevezett toroid vagy lencse alakú tartályok beépítése, melyek garantálják a csomagtér teljes kihasználhatóságát gázüzemeltetés esetén is.

4. Hogyan indíthatók a gáz-benzin kettős üzemű gépkocsik, hogyan történik az üzemmód-váltás?
Karburátoros gépkocsiknál az üzemmód kiválasztása mindig a vezető feladata, mely egy – zömmel műszerfali – kapcsoló segítségével történik. A reggeli indítás történhet gázüzemben is egy dúsító szelep segítségével, de +5^oC alatt inkább mindig benzinüzemben indítsunk.
Injektoros, katalizátoros gépkocsiknál minden esetben benzinüzemben indul a motor és üzemmeleghez közeli hőfokon (30-40^oC) egy előre beállított fordulatszám értéken (2000-2500 1/min) automatikusan vált át gázüzemre. A benzinre történő visszakapcsolás a gépkocsivezető feladata.
Az üzemmód-kapcsoló LED-ei segítségével folyamatosan jelzi, hogy milyen üzemmódban működik a motor és ezzel párhuzamosan a gáztartályban lévő üzemanyag-mennyiséget is mutatja.

5. Le kell-e vizsgázatni és kell-e sűrűbben műszakiztatni gázüzemű átalakítás után a járművet?
Az átalakítás után minden esetben be kell vezetni a forgalmi engedélybe a hajtóanyag-változást. Azok a járművek, melyek rendelkeznek úgynevezett sorozat-átalakítási, vagy típusengedéllyel, a lakhely szerint illetékes közlekedési felügyeleten kell szemlére állítani, vagy az arra jogosult gázautó-szakszervizek az átalakítás napján azonnal bevezetik a változást a forgalmi engedélybe.
Az műszaki vizsgák továbbra is a hagyományos időközönként történnek, tehát nincs szükség sűrűbb vizsgáztatásra az átalakított járműk vonatkozásában. Minden műszaki vizsga előtt egy tanúsítványt kell kiállítatni egy gázautó-szakszervizben, mely 30 napig érvényes – tehát a vizsgát ezen időszakon belül kell elvégezni.

6. Érezhető-e gázszag ez átalakított járművekben?
A szkeptikusok úgy tartják, hogy a gázautó mindig "büdös". Egy megfelelően átalakított jármű esetében nem érezni gázszagot sem az utastérben sem a gépkocsi körül. A gépkocsik az átalakítás után minden esetben egy kötelező szivárgásellenőrzésen esnek át, melyről hivatalos okirat is készül – a tanúsítvány garantálja, hogy gépkocsi nagynyomású rendszere gáztömör, szivárgásmentes. A gázrendszer ellenőrzése és a tömörségvizsgálat legalább évenkénti elvégzése feltétlenül javasolt.

7. Lehetséges-e mélygarázsban vagy parkolóházban gázautóval parkolni?
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (28/2011. (IX.6.) BM rendelet tartalmazza a vonatkozó szabályokat. A 601. § 5. és 6. bekezdés szó szerinti idézésben:
"(5) A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű és a kettõs üzemű járművet tilos elhelyezni
a) cseppfolyós (propán-bután) üzemanyag esetén – kivéve a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő biztonsági szeleppel felszerelt járműveket –
aa) talajszint alatti, jármű tárolására alkalmas tárolókban,
ab) tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épületek alatti terekben,
ac) olyan járműtárolókban, amelyekben akna, vízzár nélküli csatornaszem, pincelejárat van, vagy amelybõl talajszint alatti, illetõleg olyan helyiség nyílik, amelynek teljes levegõcseréje nem biztosított,
ad) ahol az átszellõzés el nem zárható módon nem biztosított,
b) sűrített földgáz üzemanyag esetén:
ba) tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épülethez közvetlenül csatlakozó zárt, át nem szellõzött terekben,
bb) ahol az átszellõzés el nem zárható módon nem biztosított.
(6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott terek bejáratánál, jól látható módon, a „Biztonsági szelep nélküli LPG üzemű jármű részére tilos a behajtás” feliratú táblát kell elhelyezni."

8 Jár-e teljesítményváltozással és fogyasztásnövekedéssel a gázüzemű átalakítás?
Mivel a gázüzemanyag egységre vetített energiatartalma alacsonyabb a benzinénél, így azonos feltételek mellett a gépkocsi motorjának teljesítménye néhány %-kal csökken (gyakorlatilag észrevehetetlen mértékben). Azonos teljesítmény eléréséhez több üzemanyagra van szükség gázüzemben, mint benzinüzemben; ez mintegy 5-20 %-os fogyasztásnövekedést jelent literben számolva. A túlfogyasztás mértéke jelentősen függ egyébiránt a motor – azon belül is főként a gyújtórendszer – állapotától és a vezetési stílustól. Azonban az autógáz kedvező árának köszönhetően igen jelentős üzemeltetési költségmegtakarítás realizálható még ilyen feltételek mellett is, mint a túlfogyasztás.

9. Hogyan határozható meg az átalakítás megtérülése?
Átlagosan a gázüzemmóddal mintegy 30-40%-os költségmegtakarítás érhető el bezinüzemmódhoz viszonyítva. Az átalakítás maga egy olyan megtérülő beruházás mellyel nem csupán a pénztárcánkat kíméljük, de a kedvező károsanyag-emissziónak köszönhetően jelentősen hozzájárulhatunk környezetünk védelméhez, különösen a levegőtisztaság terén.
Most pedig nézzünk egy konkrét példát, hogyan határozhatjuk meg az átalakítás megtérülését.
Kiindulási adatok (2011. nyara):
- az átalakítás költsége bruttó 220.000 Ft.
- átlagfogyasztás benzinnel: 7.0 liter/100 km
- átlagfogyasztás LPG-vel (+15%): 8.05 liter/100 km
- átlagos benzinár: 380 Ft/liter
- átlagos LPG-ár: 215 Ft/liter
Költségek:
- egy km költsége benzinnel: (7.0x380)/100=26.6 Ft
- egy km költsége LPG-vel: (8.05x215)/100=17.3 Ft
- megtakarítás egy km-en: 26,6-17,3=9,3 Ft
A beruházás megtérülése:
220.000 Ft / 9,3 Ft/km = 23.656 km
Tehát egy átlagos futásteljesítményű gépkocsi átalakítása 1-2 év alatt biztosan megtérül. Fontos továbbá megemlíteni, hogy a megtérülési számításokat majd mindenki a teljes beruházás összegére vetíti, pedig a járműbe épített eszközök komoly értéket képviselnek, egyrészt értékesíthetők, másrészt kompatibilitásuk révén hasonló teljesítményű járművekbe rövid idő alatt gond nélkül átépíthetők.

10. Jár-e adókedvezmény gázüzemű gépkocsik után?
Magyarországon – egyelőre – csupán egy előnyt élvezhetünk állami szempontból: a főváros szmog-rendelete méltányolja a gázüzemű járművek kisebb károsanyag-kibocsátását, így riadó esetén érvényes rendszám szerinti korlátozás nem vonatkozik rájuk.